Múzeum-Sztori


Csatlakozva a gyorsabb reagálású előttem-szólókhoz, meg azokhoz, akik nem kies Külföldiában húzzák egyik napról a másikra az igát (igen, ez nem kifogás, az internetet meg a mélt már feltalálták, de persze a lustaságot meg kell tudni magyarázni), szóval...
Nagyon királysirálykúl volt a BAMBI! Ezt persze már mindenki elmondta, akkor most részletesen:
Számomra mellbevágó volt a Múzeum. És autentikus. Egy kissé félreeső, kopott szobában, gyenge világítás és hordozható hősugárzó "fényében" ott voltatok mind. Definitíven, kézzelfoghatóan, jelenlevően. Egyszerűen és megfellebbezhetetlenül. A pólók egy-egy szekrényben, le a nagykalappal az ötletgazda előtt! Tapinthatóan, szagolhatóan :-), elolvashatóan. A múlt egy-egy szeleteként, fantasztikus!!! Vagy sokat jár múzeumba az illető; (hasonló érzést keltett bennem a farmerkiállítás a Néprajziban az ősszel - áthallás és másolás nélkül!), vagy "egyszerűen" érzéke van a hangulatokhoz. (vagy egyszerűen abból dolgozik, ami van J - aszerk -) Közöttük a kordokumentum-képeslapok, naplók, fényképalbumok, mind tele az "akkor"-ral.
Nem voltam koleszos, évfolyamtársaim történeteiből kaptam eddig képet a koliról, persze ki-kijártam BN-re, SH-ra, ilyesmik. De így, félig-kívülállóként is átjött itt a BAMBI-n, meg lehetett, nemcsak érezni, de át is élni azt az élet-atmoszférát, amelyet Ti teremtettetek.
Köszönöm ezt az élményt!
Az újság önmagáért beszélő kordokumentum - nem lehetett kis munka összeszedni az anyagokat, képeket, rábírni az azóta elfoglalt családanyává, apává, üzletemberré, "felnőtté" vált embereket, hogy nyúljanak vissza az emlékeikbe... (nem volt az : a szerk) Jó kis mementó lett ez, de egyszersmind jól feladtátok a labdát! Saját magatoknak is a következő évtized(ek)re, de a Fiataloknak méginkább! Ezt csináljátok utánunk, srácok :-) !!!
Ezer puszi, és nagyon szépen köszönöm, hogy részese lehettem!