A Bolyai Club Kollégiumi Alapítvány kuratóriuma már korábban úgy döntött, hogy egyik feladataként ápolja az elhunyt kollégisták, kollégiumi dolgozók emlékét. Ennek első lépése volt 2008. november 7-én Dr. Jenei Sándor emléktáblájának avatása. Azóta gondolkodtunk a "hogyan tovább"-ról, hiszen mindenképp szerettük volna az emlékezést szélesebb körűvé tenni.
Éppen ezért amikor idén februárban a BAMBI VI.-on Vertán Gyuri megkeresett minket az ötletével, hogy Arcnak szobrot kellene állítani, habozás nélkül mellé álltunk és "összekombináltuk" a saját ötletünkkel egy kollégiumi emlékhellyé. Akik ismerték -akár kicsit is- Arcot, habozás nélkül fogadták el: ő vigyázza innentől a kertben az elhunyt kollégisták emlékét és ő őrködjön a jelenlegi (és jövőbeli) kollégisták bulijai felett. (Sohajda Zsolt [Arc] méltatása ill. szoboravatási kérelem)
A szobor költségeit teljes egészében Vertán György és a TIGRA állta, az avatásnak és szervezésének a költségeit pedig a BCKA. Mivel Alapítványunk az 1%-okból él, amik a családi adózás miatt erősen csökkentek, erre gyűjtést is hirdettünk, amire az alábbi adományok érkeztek:
Himer József | 6 000 Ft |
Jakabovics György | 10 000 Ft |
Kovács Anna Barbara | 5 000 Ft |
Nyilasné Tamás Margit | 5 000 Ft |
Papp Péter | 10 000 Ft |
Ruff Péter | 3 000 Ft |
Szabó János | 6 000 Ft |
Az emlékhely avatását több mint fél éves előkészítő munka előzte meg. Mire eljött a nap (2013. szeptember 20.
péntek, Arc halálának majdnem pontosan két éves évfordulója) délutánja, a szobor (Mihály Gábor Munkácsy-díjas
szobrász alkotása) már ott várta az érkezőket a kertben, a jelenlegi Bolyai club tagjai pedig a Sügérben serénykedtek
a szolíd fogadás előkészítésén (ezúton is KÖSZÖNET!).
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A Lepényben is zajlott a berendezés, a kertben a hangosítási munkálatok (szintén KÖSZI!), de Horváth Beus
főszervező körbenézett még, minden rendben van-e. A kertben már gyülekeztek a résztvevők, szerencsére nem esett.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A kolesz mindig is többeké volt: egyrészt az ELTÉ-é, másrészt a kerületé, harmadrészt mindazoké, akik benne laktak (illetve éltek, mert az nem ugyanaz!) Ennek a gondolatnak jegyében három beszéd volt:
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Utána mécseseket gyújtottunk, majd lassan oszolni kezdett a tömeg, de kis csoportokban még megtárgyaltuk:
hogyan-miképp is alakulhatott ez így, mi történt, hogy elvesztettünk egy ilyen jó embert?
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A Lepényben és a büfé előtt is még elbeszélgettünk, majd lassan mindenki elszállingózott, remélhetőleg magában
azzal a gondolattal: néha-néha majd kijön ide, és gyújt egy mécsest Arc és a többiek emlékére!...
Legyenek sokáig minél kevesebben!
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Arc pedig vigyázza "örök időkig a hely szellemét"... azaz őrzi az elhunyt kollégisták emlékét és -mivel jó
rálátása van a tűzrakóhelyre- örül a bulijaiknak!!!